Bevezetés

Az MBT-t ( Masai Barefoot Technology / maszáj mezítláb technológia ) a mezítláb járás mozgásmagatartásának megfelelően fejlesztették ki, a maszájok, vagyis egy Kelet-Afrikai népcsoport természetes és egészséges mozgásmintáit megfigyelve és tanulmányozva. A természetes mozgásminták előhívásához, az MBT-t a konvencionális cipőkhöz képest, erősen átalakították. Az MBT-t egy igen puha sarokrésszel látták el, mediális támaszték nélkül, vagyis a lábnak tudatosan kevés stabilitást adva éri el az MBT a hatását... a viselőjének a saját izomzatát kell aktivizálnia a stabilitás érdekében. A talpközépnél egy keményebb, igen erős anyagot használnak fel ( gördülő boltozat integrált ferde rámpával ) és az előláb területén egy relatív merev anyag ( üvegszálas műanyag lap ) található. Az MBT egy terápiás- és soprteszköz, ami megfelelő szakember betanítása nélkül nem használható. Ezért kínál a Swiss Masai cég az MBT eladásával egyidejűleg járásoktatást is, amely egy más járástechnikára vezeti rá a vásárlót. Ez a járástechnika többek között a „sarokütközés” csökkenését jelenti ( a talpat a test súlypontjától kevésbbé helyezzük előre ), egy tudatos legördülés a láb külső oldalára, rövidebb lépések, úgymint egy "a sarokütközéseket tompító" járás ( a testsúlypont kisebb mértékű vertikális mozgása ). A Swiss Masai cég ezt az sporteszközt ajánlja különféle gyógyászati problémák megelőzésére, ill. rehabilitációjára is, mint pl.: Achillen-ín sérülések, ízületi- és gerinc panaszok, stb.

Az előttünk lévő vizsgálatok célja abban áll, hogy dokumentáljuk, hogy a mozgásmagatartásban és az alsó végtagok terhelésében egyidejűleg milyen különbségek adódnak MBT-ben és utcai cipőben járva. A második célkitűzés abban áll, hogy dokumentáljuk, milyen hatással van a fiziológiás járás betanítása az egyén mozgásmagatartására.

Módszer

A Rennbahn-i gyakorlóklinika eddigi tanulmányai alapján, valamint a Swiss Masai cég elméleti átgondolásai és gyakorlati tapasztalatai alapján, várható volt az az eredmény, miszerint az MBT extrém kialakítása miatt az erő támadási pontjaiban medio-lateralis és  antero-posterior irányban egyaránt változásokat eredményez a lábbeli használata. Az erők támadási pontjának erőteljes megváltozása , ill. a "Center or Force" (  vagyis az ugróízületben létrejövő erőkar változások ) kötelezően magukkal vonják a mozgásminta változásait – speciálisan az ugróízületben - a frontális síkban és a szagittális síkban egyaránt. Ennek megfelelően a járás folyamatát alapvetően a plantaris nyomáseloszlásával ( RScan-System, 500 Hz ) és az ugróízületi mozgások kétdimenziós analitikus felvételével ( felvételi frekvencia 125 Hz ) dokumentáltuk a frontális és szagittális síkban egyaránt.

Az MBT-ben és a konvencionális utcai cipőben történő járás közötti különbség vizsgálatának tekintetében, ill. a járás betanításának mozgásra kifejtett hatása tekintetében a kísérletben részt vevő személyeken 3 különböző napon mértéseket végeztek, különféle cipőkben és MBT-ben. Az 1. napon utcai cipőben végezték a méréseket, majd instrukciók nélkül MBT-ben és végül MBT-ben és az instrukciók sikeres átadásával. Egy másik napon ( egy hét után ) és a 3. napon ( 6 hét után ) a méréseket MBT-ben, járáskontrollt követően vitték véghez. Az MBT-ben történő helyes járás betanítását, ill. a kontrollokat, melyek a 6 hetes kísérleti fázisban heti 1x történtek a Swiss Masai és az Amann.ch AG. specialistái végeztek.

15 személyt toboroztak a tanulmányhoz, akik előtte az MBT-t nem ismerték. A mérési napon mindegyiküknek mind a három feltétel mellett jobb lábbal 3x az erőmérő plattformra kellet lépnie. Mérték a plantáris nyomás eloszlást a talajérintés során, valamint hátulról és oldalról is mérték az ugróízületi mozgások mértékét (Nigg, 1986, Clarke et al., 1984, Williams, 2000). A további statisztikai feldolgozáshoz mindig egy tipikus kísérletet választottunk ki a 3-ból.

Eredmény

Az MBT és a konvencionális cipő összehasonlító vizsgálata azt mutatja, hogy a mozgatórendszert érő terhelés elsődlegesen a következő három területen mutat különbözőséget:

1. Maximális nyomásterhelés a sarokrészen és lábközép területén

MBT-ben a maximális nyomásterhelés a sarokrészen kb. 15 %-al kisebb összehasonlítva az utcai cipőben tapasztalt nyomással. Ezzel párhuzamosan a nyomásterhelés MBT-ben a lábközép területén ( gördítő rámpa területe ) kb. 400-500%-al megnövekszik. Ennek megfelelően egy hasonló nyomásterhelés eloszlás – bár egy kissé tompított formában – közvetlenül hat a talpra. Ezt a kísérleti személyek visszajelzése is igazolja. Ez ad magyarázatot arra, hogy a sarokrész problémáinál az MBT jelentős tehermentesítéshez járul hozzá. Azoknál a személyeknél, akiknél a lábközép, de főként a laterális hosszanti boltozat gyengébb, azoknál az MBT kezdetben problémát okozhat ( megnövekedett teheléstől ). Az MBT ezen hatásai szinte kizárólagosan a felépítésére vezethetőek vissza ( extrém puha sarokrész, kemény gördítő rámpával a lábközép területén ) és nem függ össze az MBT-ben történő helyes járás betanításával.

2. Forgatónyomaték és mozgás-exkurzió a felső ugróízületi tengely körül

A cipő sarok alatti nyomás eloszlása által az elsőre mért erőbeható pont extrém messzire előre tolódik (kb.: 40-50 mm, 2 ábra). Ezáltal a forgatónyomaték az ugróizületi tengely körül erősen lecsökken és a láb egy lényegesen csekélyebb plantar-flexiojához vezet. (iniziális flexio).

A középső boltozat által a láb relatív gyorsan egy eltaszító állásba billen, ami a felső ugróizületben kevesebb dorsal-extenziót követel. Összegezve azt jelenti, hogy a mozgás-exkurziók a felső ugróizületben az MBT-vel kisebbek, mint az utcai cipőben. Ezért az MBT ideálisan jó azoknak a betegeknek, akiknek a problémáik a felső ugróizület mozgás-exkurziójával összefüggnek. Az MBT ilyen mozgásmagatartása is első sorban a felépítésével függ össze és nem a viselő személyek iskolázásával.

Forgatónyomaték és mozgás-exkurzió az alsó ugróízület tengelye körül

Feltételek: utcai cipő, MBT 1: 1. nap, MBT 2: 1 hét után, MBT 3: 6 hét után

A tény az, hogy az elsőre mért erőbehatási pont tovább jön előre feküdve a láb alatt az MBT-nél, és a fékezési fázisban az erőbehatási pont távolabb kerül az alsó ugróizületi tengelytől. Így nagyobb forgatónyomatékot állít elő a pronaciós mozgással kapcsolatosan. Ezáltal a Supinator (M. tibialis posterior, ujj-flexorák, achilles-in) az MBT-n keresztül alapvetően erősebben igénybe vevődik, összehasonlítva az utcai cipővel. A Supinator megfelelő elő aktiválása által a viselő személyek a supinációt a talajérintés előtt meg tudják emelni és ezáltal a pronációs állás a fékező fázis után ismét normalizálódik. Ez az effektus kizárólag a járás-betanításra vezethető vissza és kiemeli ennek a betanításnak a fontosságát. Ez azonban azt is jelenti, hogy megfelelő járás-betanítás nélkül a pronáció erősen megemelkedett és hosszútávon tipikus sérülésekhez (pl.: térd-sérülésekhez) vezethet.

A rendelkezésre álló eredmények alapján, következtetéseket lehet levonni, hogy az MBT helyes használata a járás-mintát a supinator egy edző effektusához vezet. Érdekes ennél a gondolkodás összegzése, hogy az izomzat nem egy időszakosan behatárolt terápia által, hanem napi akár órákon át tartó edzés által a minden napi tevékenységek alatt edzhető.